Az OKSZ szerint hosszabb távon nemzetgazdasági károkat okoz az árrésstop

Az árréscsökkentés célja elméletileg az infláció mérséklése, a gyakorlatban azonban olyan beavatkozást jelent az árképzésbe, amely csökkenti az érintett kereskedők nyereségét vagy tovább növeli az eddig elszenvedett veszteséget, és ezáltal a működésüket is veszélyezteti – érvel az OKSZ Ha a kereskedők veszteségesek, akkor nem tudnak beruházni, fejleszteni, de még a fennmaradásuk is bizonytalanná válik.

Az árrésstop meghosszabbítása és kiterjesztése teljesen ellentétes a piacgazdaság működési logikájával, és hosszú évekre tönkreteszi a hazai kiskereskedelem működését, aminek végső soron a magyar családok és nyugdíjasok isszák meg a levét - fogalmazott a szövetség. Az árréscsökkentés intézménye az élelmiszerek esetében valóban hozott átmeneti árcsökkenéseket, de hosszú távú fenntartása káros az egész gazdaságra nézve, mert korlátozza a vállalatok fejlesztési lehetőségeit, hosszú távon ellehetetleníti a működésüket - hangsúlyozták a közleményben.

A magyar kiskereskedelem üzletláncainak egy része már az intézkedés bevezetése előtt is veszteséges volt, mások szerény nyereséggel működnek. Az élelmiszer-árrésstop még az ígért május végi kivezetéssel is legalább egy évvel elodázza a kiskereskedelmi szereplők hatékonyságjavító beruházásait, ami a jövőben az árakban, a foglalkoztatottak számában, végső soron a fogyasztók gyengébb kiszolgálásában üthet vissza.

Mindez nem a kiskereskedelem negatív válasza a szektort ért folyamatos támadásokra, hanem piaci törvényszerűség. Az infláció kordában tartása minden piaci szereplő érdeke, de ehhez ellátási lánc szinten kell feltárni és kezelni az áremelkedést előidéző okokat, gazdasági tényezőket, meghagyva a vállalkozások számára a piaci logika alapján történő döntési szabadságot - írta közleményében az OKSZ.