Élelmiszer-allergének: egyre nagyobb szerepet kap a tudományos megközelítés

A FAO és a WHO szakértői munkája nyomán nemzetközi szinten előtérbe kerültek az allergén referenciaadagok alkalmazására, valamint a glutén referenciaértékeinek felülvizsgálatára irányuló kezdeményezések - állapítja meg elemzésében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A legfrissebb amerikai fejlemények azt mutatják, hogy ezek a tudományos eredmények fokozatosan a szabályozási gyakorlatban is megjelenhetnek.

Az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (Food and Drug Administration, FDA) egyre nagyobb hangsúlyt fektet az allergénküszöbértékek alkalmazásának lehetőségeire, a glutén keresztszennyeződésének kezelésére, valamint az elővigyázatossági allergénjelölések jövőjére. Bár új kötelező előírások egyelőre nem születtek, az FDA által indított szakmai konzultációk egyértelműen jelzik, hogy a hatóság a jövőben a jelenleginél tudományosan megalapozottabb, kockázatalapú szabályozás kialakítására törekszik.

Az egyik legfontosabb kérdés az allergénküszöbértékek meghatározása. A cél olyan referenciaértékek alkalmazása lehet, amelyek tudományos bizonyítékok alapján segítenek megállapítani, hogy egy adott, véletlenszerűen jelen lévő allergénmennyiség mekkora kockázatot jelent az érzékeny fogyasztók számára. Ez hosszabb távon hozzájárulhat ahhoz is, hogy az elővigyázatossági jelölések – például a „nyomokban tartalmazhat” figyelmeztetések – egységesebb, kockázatarányosabb módon jelenjenek meg az élelmiszereken.

Kiemelt figyelmet kap a glutén keresztszennyeződésének kérdése is. Az FDA jelenleg azt vizsgálja, hogy a gluténtartalmú gabonákból származó véletlen szennyeződések kezelésére, valamint a gluténmentes állítások alkalmazására vonatkozó szabályozás milyen módon fejleszthető tovább. Ez szorosan kapcsolódik azokhoz a nemzetközi szakmai törekvésekhez, amelyekről a NAK korábbi bejegyzése is beszámolt.

A hazai élelmiszer-előállítók számára ezek a fejlemények azért fontosak, mert jól mutatják a nemzetközi szabályozás várható irányát. Bár az FDA intézkedései közvetlenül az amerikai piacra vonatkoznak, a kockázatalapú allergénkezelés, a validált keresztszennyeződés-szabályozás és a tudományosan megalapozott referenciaértékek alkalmazása világszerte egyre nagyobb hangsúlyt kap. Azok a vállalkozások, amelyek allergénkezelési rendszereiket már most kockázatértékelésre, dokumentált megelőző intézkedésekre és megbízható analitikai eredményekre alapozzák, várhatóan könnyebben tudnak alkalmazkodni a jövőbeni szabályozási elvárásokhoz.

A jelenlegi folyamatok alapján egyértelműen látszik, hogy az allergénjelölés jövője egyre inkább a tudományosan megalapozott kockázatértékelés irányába mozdul el. A következő évek egyik legfontosabb feladata az lehet, hogy a fogyasztók biztonságát szolgáló elővigyázatossági jelölések mögött minden esetben egységes, átlátható és tudományosan igazolható döntési rendszer álljon.