Lakosonként több mint 130 kilogramm élelmiszerhulladék keletkezik az unióban a legutóbbi felmérések szerint

Az uniós hivatal jelentése szerint 2022-ben az EU-ban összesen 59,2 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezett, a háztartások ennek 54 százalékát termelték, amely lakosonként 72 kilogrammot tett ki. A fennmaradó 46 százalék az élelmiszer-ellátási láncban keletkezett. Egy lakosra vetítve mintegy 10 kilogramm élelmiszer-hulladék keletkezett a termelésben (2020-ban 14 kilogramm), a gyártásban 25 kilogramm (2020-ban 23 kilogramm), a vendéglátásban 15 kilogramm (2020-ban 12 kilogramm) és az élelmiszer-forgalmazásban 11 kilogramm, míg ez az adat 2020-ban 9 kilogramm volt.

Magyarországon 2022-ben az élelmiszer-hulladék mennyisége egy lakosra vetítve 84 kilogrammot tett ki. Az ellátási láncban keletkezett élelmiszer-hulladékból pedig a termelésre lakosonként 1 kilogramm, a gyártásra 14 kilogramm, az élelmiszer-forgalmazásra 6 kilogramm, a vendéglátásra 2 kilogramm jutott Magyarországon.

Sztella Kiriakídisz egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős biztos a szeptember 29-én esedékes élelmiszerpazarlás elleni küzdelem nemzetközi világnapja alkalmából közzétett nyilatkozatában megdöbbentőnek nevezete, hogy az élelmiszerek csaknem egyharmada megsemmisül, vagy elpazarolják, miközben - mint kiemelte - európaiak milliói nem engedhetik meg maguknak az egészséges étkezést. Az élelmiszerpazarlás a környezetre is veszélyt jelent, ugyanis minden tonna élelmiszer-hulladék hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedéséhez, felgyorsítja a klímaváltozást és kimeríti a bolygó természeti erőforrásait.

"Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy 2030-ra felére csökkentsük az egy főre jutó élelmiszer-hulladékot a kiskereskedelemben és a fogyasztásban egyaránt" - fogalmazott a biztos. Szavai szerint a cél eléréséhez a társadalom minden szektorának, így a kormányok, a vállalkozások és minden ember közös erőfeszítésére van szükség. Az élelmiszer pazarlása elleni küzdelem nagymértékben függ napi döntésektől.