Összefoglaló elemzés a madárinfluenza németországi terjedéséről és a vírus elleni küzdelemről
2026. március 18., 08:59
2025/26 őszén és telén szürke darvak ezrei pusztultak el madárinfluenza következtében Németországban és Európa más részein. A kilencvenes évek közepe óta – amikor Kínában felbukkant – a magas patogenitású madárinfluenza (H5N1) világszerte elterjedt. Németországban 2006 Valentin-napján, egy jeges német tél során azonosították először a HPAI H5N1 vírust az országban.
A Friedrich Loeffler Intézet (Németország állatbetegségekkel foglalkozó nemzeti referencialaboratóriuma) 20 éves visszatekintéséből kiderül, hogy két elhullott énekes hattyút találtak a Rügen-szigeti Wittower Fähre kompátkelőnél, amelyek PCR-tesztje pozitív lett a madárinfluenzára. Ezt számos további vadmadár-megbetegedés, majd az első baromfiállományok fertőződése követte. Rügen szigete hetekig a média napi híreinek kereszttüzében állt, és a kiterjedt védelmi és korlátozó intézkedések miatt gyakorlatilag lezárták. A közbeszédet a bizonytalanság uralta, a Friedrich Loeffler Intézet pedig intenzív médiafigyelem alá került.
Ez az időszak jelentette a valós idejű (real-time) PCR technológia tömeges alkalmazásának kezdetét, amely lehetővé tette a nagyszámú minta gyors és megbízható diagnosztizálását egy ilyen járvány során. Azóta sok minden megváltozott.
A real-time PCR-alapú diagnosztika tökéletesedett, az újgenerációs szekvenálás (NGS) pedig lehetővé teszi a teljes H5N1 genom gyors kinyerését a lehető legrövidebb idő alatt. Az altípus meghatározása, amely korábban majdnem egy hetet vett igénybe, ma már általában 24-48 órán belül megtörténik. Ez lehetővé teszi a vírus útjának pontosabb nyomon követését és a kockázatok hatékonyabb felmérését. A kommunikáció is professzionálisabbá vált, a hatóságok közötti folyamatokat pedig mára nagyrészt harmonizálták.
A teljes cikk itt tekinthető meg.
